Hőtermelő fajták
Nyílt égésterű „kéményes” gázkazán
Zárt égésterű, „turbós” gázkazán
Zárt égésterű, kondenzációs kazán
Hőszivattyúk
levegő/levegő
levegő/víz
szondás (folyadék/víz)
kutas (víz/víz)
Szilárd tüzelésű kazán
Elektromos rendszerek
Gázkazánok
A gázkazán egy olyan készüléket, amelyik valamilyen gáz (földgáz, biogáz) elégetésével hőenergiát szabadít fel és azt egy másik közegnek (pl. víz) átadja. Az átadott hőmennyiséget, ma már szinte kizárólag, egy szivattyú segítségével juttatja el a hőleadókhoz (pl. radiátorok). Több típusa létezik, az égéstér kialakítása (nyílt vagy zárt égésű), illetve az égéstermék elvezetése szerint különböztetjük meg őket.
Nyílt égésterű „kéményes” kazán
A hagyományos, kéményes kazán égésterét nem zárja el semmi. Közvetlen környezetéből, a felállítási térből veszi el az égéshez szükséges oxigént. Az égéstermék elvezetés kéményen keresztül történik, ennél a típusnál fordulhat elő, hogy nem megfelelő működés esetén szénmonoxid (CO) visszakerülhet a lakótérbe és mérgezést okozhat. A megfelelő „kémény-huzat” elérése érdekében viszonylag magas a távozó égéstermék hőmérséklete, emiatt a hatásfok már nem teljesíti a mai kor kívánalmait.
Zárt égésterű, kondenzációs gázkazán
A kondenzációs készülék hasonlít egy „turbós” kazánra, de mivel ez a készülék az égés során keletkező, az égéstermékben lévő vízgőz energiatartalmát is hasznosítani tudja, még jobb hatásfokkal tud hőenergiát előállítani. Ez a gyakorlatban akár 11% többletet is jelenthet. A kondenzációs készülékek fő ismérve, hogy alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereken tudnak hatékonyan működni, mint padló- vagy falfűtés. Radiátorok alkalmazása esetén kellően nagyra méretezett felületekkel lehet elérni, hogy alacsony vízhőmérséklet esetén is megfelelő teljesítményt tudjon leadni a fűtőtest. A kondenzációs kazánnak is általában saját égéstermék elvezető/friss levegő beszívó rendszere van, de van olyan megoldás is, amikor a meglévő kéményjáratot, benne egy saját béléscsővel használjuk fel illetve eleve kondenzációt elviselő épített kéményt alkalmazunk.Az új fűtési rendszerünk optimális működése érdekében nem elég csak a hőszigetelést komolyan venni, hanem az is szükséges hozzá, hogy gondosan kiválasztott és magas minőségű fűtőkészülékünkhöz, illesztett elosztórendszert és megfelelő szabályzót is válasszunk. Egyszóval, rendszerben gondolkodjunk! Szintén fontos szabály, hogy a csökkentett hőveszteséghez illeszkedő, szakember által méretezett/kiválasztott felületen biztosítsuk a hőleadást. Megmaradó hőleadók esetén (pl. radiátorok), illetve új hőleadók esetén is mindig ellenőrizzük le az adott körülmények között számított hőleadást (pl: panelban). Általánosságban elmondható, hogy a kondenzációs kazánokhoz radiátorok és padlófűtés is szóba jöhet, de egy hőszivattyús rendszer alacsony előremenő hőmérsékletéhez (~35-40°C) már padló-, fal- vagy mennyezetfűtésre van szükségünk.
A kémény, vagy égéstermék elvezető magában álló vagy építményekkel szervesen összekapcsolt függőleges füstgáz- vagy égéstermék elvezető akna / csatorna. A füstgázelvezető kémények rendszerint valamely égéstérrel kapcsolatosak, s céljuk az, hogy a huzat növelésével az égést elősegítsék. A kémények működése a közlekedő edények törvényén alapszik. A kéményben levő könnyebb meleg levegőoszlop a kémény körüli nehezebb levegőoszloppal egyensúlyba jönni igyekszik, s eközben az égéshez szükséges huzatot idézi elő. A kéménybe a gázokat nagyon forrón sem szabad vezetni, mert nagy lesz a tüzelőanyag-veszteség; a kéménynek még igen jó huzata van, ha a beléje ömlő meleg füstgáz vagy égéstermék hőmérséklete szilárd tüzelésnél kb. 250°C, gáztüzelésnél kb. 150°C; azonban függ még a huzat a légnyomástól, a levegő nedvességétől, a szél irányától és a gázoknak a kéményben való lehűlésétől is. A huzat elromolhat, ha a külső hőmérséklet magasabb, mint az épület falazat, vagy kémény szerkezet hőmérséklete, ilyenkor vagy kivárjuk a megfelelő időpontot (pl. reggel hideg külső levegővel), vagy szellőztetés mellett, személyi felügyelettel fokozatosan begyújtva bemelegítjük a kéményt, és ezután kapcsoljuk a készüléket a kívánt teljesítményre.
Kémények fajtái
falazott kémény
elemes kémény
szerelt kémény (alu-acél,acél-acél)
A mai előírások szerint a hagyományos, ún. falazott kémény már nem építhető, a meglévőket általában csak bélelve lehet használni. Ez azért szükséges, mivel az egyszerű égetett tömör kis tégla hőállósága, savállósága nem megfelelő, hőszigetelése kevés, a füstgáz könnyen lecsapódik benne. Az elemes kémény külső könnyűbeton köpenyből, samott belső csőből, és közte típustól függően hőszigetelő rétegből áll. Az elemes kémény lehet kiszellőztetett, mely a két réteg közti belső gőzöket kiengedi a szabadba. Az egyes fűtőkészülékek fajtái szerint a kémény lehet szilárd, vagy gáztüzelésre alkalmas, ezen belül nyitott égésterű készülékhez természetes huzatú, és zárt, vagy kondenzációs készülékekhez mesterséges huzatú (füstgáz-ventilátoros készülékekhez). Mesterséges huzatú kéményeknek nyomásállónak kell lenniük. Az elemes kémények megfelelő hőszigetelő képességgel rendelkeznek, de külön hőszigetelt típus szükséges például külső falba épített kémény céljára. Szerkezetileg a kéményt szokás egybeépíteni szellőző aknákkal is, így léteznek előre gyártott elemes kéménytípusok több kürtővel, és szellőző aknával. A szerelt fém kémények két rétegűek, közte tűzálló hőszigeteléssel, általában épületen kívül helyezkednek el, de bizonyos feltételekkel belső szakaszok is készülnek.
Kéménykeresztmetszete:
Az elemes kémények gyártói megadják a típusra jellemző teljesítmény diagramot, melyből a magasság, keresztmetszet és füstgáz hőmérséklet kiválasztható. Gyakorlati értékek ipari szilárd tüzelésnél rendszerint a kémény legkisebb keresztmetszetét kőszéntüzelésnél a teljes rostély felszínének 1/4-ére, barnaszéntüzelésnél pedig 1/6-ára veszik, feltéve, hogy a magasság a legkisebb átmérő 25-szöröse, de legalább 18 m.
Kémény huzat mértéke:
A kémények (égéstermék elvezetők) huzatát szabványok szerint számítjuk, a légbevezetők, épületen/lakáson belüli keresztmetszet-csökkenések, és a fűtőkészülék, valamint magának a kéménynek az adataival. A fűtőkészülékek gyártói megszabják a készülékhez szükséges huzatot, ezt kell biztosítani. Meglévő kémények huzatát lehet megfelelő huzatnövelővel növelni, de forgó alkatrészek felszerelése nincs engedélyezve.
Kémények építése és karbantartása:
A kémények építése építési engedélyköteles, és jogosult szakembernek kell az áramlási huzatszámítást elvégeznie. A kémények megfelelő tisztító, bekötő, kondenz-leürítő, és kitorkolló elemeket kell tartalmaznia. A kémények karbantartása biztonságilag fontos, ez időszakos tisztításból, és ellenőrzésekből áll.